2012. szeptember 27., csütörtök

Az "énekesnő" blogja

A hétfői áhítaton ugyebár tisztába tettük a kérdést, hogy ki is az "énekesnő", aki etikát is tanít:
Lázárné Skorka Katalin a mezőberényi I. kerületi evangélikus gyülekezet lelkésze. A jövőben nem csak énekesként, hanem lelkészként is többet fogtok találkozni vele, pl. áhítatot fog vezetni már a most következő hétfőn.



Szeretettel ajánlom figyelmetekbe az ő blogját is: http://skata.blog.hu/

2012. szeptember 26., szerda

Jó hírét vittük az iskolának...

Szeptember 22-én, szombaton ünnepi alkalom volt a kecskeméti evangélikus templomban. Beiktatták hivatalába a Déli Evangélikus Egyházkerület újraválasztott nem lelkészi vezetőjét, Radosné Lengyel Anna felügyelő asszonyt.

  

 (Az evangélikus hagyomány szerint minden vezetői szinten két személy áll: egy lelkész és egy "laikus", azaz nem lelkészi személy. Őket egyházunkban felügyelőnek hívják. Radosné Lengyel Anna Gáncs Péter püspök úrral a három magyarországi evangélikus egyházkerület közül a Déli Egyházkerületet vezeti, amelyhez Mezőberény is tartozik.)

Az ünnepi alkalmon nemcsak igazgató asszony képviselte iskolánkat. Lengyel Anna felügyelő asszony ugyanis részt vett tanévnyitónkon, és az ott hallottakon fellelkesülve meghívta azt a kis csapatot, akik énekeltek, zenéltek az évnyitón. Így - bár a zenekarból egyelőre egyedül az iskolalelkész az, aki hivatalosan is a Petőfihez tartozik - a mezőberényi fiatalok csapata a mezőberényi evangélikus gimnázium képviseletében vitte jó hírét iskolánknak. A kecskeméti ünnepség is viszonylag hosszúra nyúlt, de ahogy az alább belinkelt tudósítás is említi, a komoly ünnepélyességben üde színfoltot jelentett a kisgyermekek és fiatalok zenéje. Valóban sok-sok pozitív visszajelzést kaptunk a lelkes hallgatóktól.

Kicsit bővebben is írnak az alkalomról az evangelikus.hu oldalon, ahol képgaléria is található...
http://www.evangelikus.hu/aktualis/201eevangelikusnak-lenni-jo-201d-2013-felugyelot-iktatott-a-deli-kerulet



2012. szeptember 19., szerda

Reggeli útravaló


Remélem, senki nem jön az iskolába reggelizés nélkül. A kiegyensúlyozott táplálkozás különösen fontos fiatalkorban (is). Ugyanakkor nem csak testünk, de lelkünk megfelelő táplálása is elengedhetetlen. Ezért vezettük be az idei tanévtől a "reggeli útravaló" rovatot az első órák elején.
A hozzám eljutott visszhangok alapján mindez kedvező fogadtatásra talált, aminek valószínűleg az az oka, hogy valóban olyan gondolatok hangoznak el reggelente, amelyek elgondolkodtatnak, kérdéseket ébresztenek, megérintik a lelkeket.
Előfordulhat, hogy valakinek nincs első órája, így nem hallja az aznapi "útravalót", ezért éhesen marad... De az sem kizárt, hogy jólesne repetázni egy kicsit, és valamelyik gondolatot visszakeresni, újraolvasni... Ehhez szeretne segítséget nyújtani az alábbi link, melyen mindig megtalálható az aznapi, vagy korábban elhangzott reggeli útravalónk:


Jó étvágyat! :-)

2012. szeptember 17., hétfő

Interjú a Kossuth Rádióban



Az Evangélikus Missziói Központban végzett munkámhoz hozzátartozott, hogy a Kossuth Rádió kéthetente jelentkező evangélikus félórájából 5 percet én szerkesztettem. Ennek a rovatnak a címe "Missziói percek".

Lelkészavatásommal és szolgálatba állásommal ezt a munkakört fel kellett adnom, búcsúzóul azonban átkerültem a mikrofon másik oldalára, és velem is készítettek egy beszélgetést. Ennek szerkesztett változata hangzott el 2012. szeptember 10-én az "Erős vár a mi Istenünk!" c. evangélikus félórában (kb 13:51-től).
A műsor meghallgatható a Kossuth rádió archívumában:




2012. szeptember 12., szerda

Azt ígérik az időjósok, hogy hidegfront közeleg... Talán lassan el is ér minket...
Ha tényleg így lesz, biztosan örömmel nosztalgiázunk majd, hogy milyen jó meleg volt az évnyitón...
Ha még nem láttad volna, itt egy kis segítség a nosztalgiázáshoz:

Beszámoló a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapján az évnyitónkról (képekkel):
http://www.evangelikus.hu/aktualis/hova-vezet-az-ajto-2013-kinyitotta-kapuit-a-mezoberenyi-petofi-sandor-evangelikus-gimnazium-es-kollegium

Fényképalbum a mezőberényi szlovák evangélikus gyülekezet honlapján:
http://mezobereny2.lutheran.hu/gimnazium_tanevnyito_2012/imageset.html


2012. szeptember 4., kedd

Hittan vagy etika?



Az új tanév első napjainak újdonságai és kérdései között talán ez a legfontosabb, ami kapcsán össze kell szednem néhány gondolatot, ugyanis sok ál-, tév-, és félinformáció kering az iskola falai között, amelyet még nem sikerült minden elemében tisztáznunk.
Tehát egy sebtében összehozott GYIK "hittan vagy etika?" kérdéskörében, azaz

  • Tudod-e, mit jelent az egyik és a másik?
  • Melyik passzol jobban hozzád?
  • Mire vagy igazán kíváncsi?
  • Néhány dolog, amit megkérdeznél, de nem tudod, hogy fogj hozzá...


Ha az oldal aljára érve még mindig maradt kérdésed, továbbra is megkérdezheted, megpróbálok rá válaszolni...

***

  • Mivel foglalkozik az etika?

Szokásokkal, magatartásformákkal, az értékrenddel, ami valamilyen cselekvésre kötelez. Vizsgálja a döntéseket, azt, hogy a társadalomban milyen belső és külső kényszerítő erő alapján rendeződnek tetteink. Együttélésünk színterein vizsgálja az írt és íratlan szabályokat és azok elfogadását, elfogadhatóságát. Történeti részében megnézi, hogy adott cselekedeteknek milyen következményei voltak különféle időszakokban a társadalmakban. Leegyszerűsítve: tetteink és szándékaink kerülnek nagyító alá!
Arra keressük a választ, hogy adott élethelyzetben mit hogyan minősítünk.

  • Van-e semleges etika?

Nem jelenthetjük ki, hogy lenne. Mindenki a maga személyes meggyőződése alapján tart valamit erkölcsösnek, jónak, vagy követendőnek. Európában, országunkban a keresztény együttélési normákat követjük, ezért az etikaórán is hamar kiderül, hogy általában azt tartjuk jónak,
amit a bibliai történetek a jóról közvetítenek felénk.

  • Tart-e az iskolalelkész etikaórát?

Nem.

  • Érhet-e bármilyen hátrány vagy megkülönböztetés ha egyiket vagy másikat választom? Biztosított-e az oktatás bármilyen választás esetén?

Természetesen semmilyen hátrány vagy retorzió nem ér senkit azért, mert etikát vagy hittant választ. A döntés szabad mindenki számára. Ugyanakkor egyelőre inkább az etikaoktatás megszervezése és biztosítása okoz több fejtörést az iskola vezetésének - ha ez bárkit is aggodalmakkal töltene el...

  • Ki tanulhat hittant?

Mindenki, aki érdeklődik. A hittan választásának nem feltétele, hogy meg legyél keresztelve, hivatalosan valamilyen keresztyén közösséghez tartozz, vagy vallásosnak érezd magad.

  • Mi történik a hittanórán és ki tartja?

A hittant lelkészek és hitoktatók tartják. Az iskolalelkész által tartott evangélikus hittanon kívül választható katolikus és református hitoktatás is.
Az evangélikus hittanórákon terveim szerint a tananyag mellett mindig lesz helye éneknek/zenének és olyan kérdések megbeszélésének is, amelyek menet közben ébrednek fel bennetek.

  • Van-e osztályzat hittanból/etikából?

Mint minden órarendbe épített tantárgy esetében, úgy hittanból és etikából is van értékelés. Nem az a cél ugyanakkor, hogy minél többen megbukjanak, hanem hogy egyszerűen vegyük komolyan egymást.

  • Milyen a légkör?

A legfontosabb a nyitott bizalmi légkör. Az őszinte kérdéseket igyekszünk őszintén megválaszolni akkor is, ha nem a tananyaggal kapcsolatosak.

  • Mit fogunk tanulni?

Először bibliai történeteket ismerünk meg, hiszen ez az alapja nem csak a hittannak, de kultúránk jelentős részének. A művészetek és az irodalom világában is sokszor fontos szerepet kapnak.

  • Miért jó, hogy a Bibliáról tanuljunk?

Mert ezek a történetek örök igazságot tartalmaznak az ember lelki életéről, cselekvéséről. Pascal szerint minden ember lelkében Isten forma űr van, amit egyedül Ő képes betölteni.
Egész életünket bibliai elvek szerint éljük, a törvényeink is Tízparancsolatra alapulnak.
Számunkra a szeretet, hűség, tisztelet, az élet védelme a legfontosabb.

  • Istenről beszélünk egyfolytában?

Nem. Beszélünk önmagunkról és az erkölcsről is, akár az etikaórán. Elmondjuk ugyanakkor, hogy nem csak elvárások vannak a tetteinkkel kapcsolatosan, hanem erőt is kapunk a jó megcselekvéséhez. Kiderül, Ki a legfőbb jó.
Beszélünk a körülöttünk lévő világról, benne a mi a helyünkről.

  • Több-e, másabb-e az etika a hittannál?

Nem, ez fordítva van. Az etika sokszor szárazabb, inkább elemző tudomány, a személyes kérdésekben talán távolságtartóbb, hogy ne befolyásoljon egyik irányba se. A hittan során éppen a bibliai történetek kapcsán sokat foglalkozunk személyes kérdésekkel, az emberrel, mint test-szellem-lélek egységével, lelkünk dolgaival és a misztikummal is. A hittanórán is előkerülnek az erkölcsi kérdések, de nem függetlenül a világot alkotó Isten személyétől, hanem figyelembe véve őt.

  • Más is lehet tanulni hittanon, mint a Bibliáról beszélni?

Igen, tanulunk egyháztörténetet beszélünk a világvallásokról, és megismerjük más egyházak szokásait is. Az önismeretre is nagy hangsúlyt fektetünk.

Bemutatkozás

Hogy az előző bejegyzésben említett ismeretlenség némileg csökkenjen, hadd mutatkozzam be néhány szóban...



Győri Gábor Dávid vagyok, evangélikus lelkészcsaládból származom. 1981-ben születtem Nagykanizsán, iskoláséveim jelentős részét azonban Békés megyében, Orosházán éltem. 1998-ban Budapestre költöztünk, így a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban érettségiztem. A középiskola után - bár a családi tradíció és sokak várakozása ezt diktálta volna - nem a teológiára jelentkeztem, mert egy dologban biztos voltam: nem szeretnék lelkész lenni. Nem mintha nem érdekelt volna a teológia, vagy elidegenedtem volna az egyházi dolgoktól, hanem mert úgy gondoltam, máshol kell megtalálnom a helyem. Történelem szakra jelentkeztem tehát az ELTE-re, azonban menet közben és persze sok keresgélés és belső vívódás után kiderült, mégiscsak valami Erő a Hittudományi Egyetem felé terelget. Hiszem, hogy ez az Erő Isten ereje volt, aki maga hívott el erre az útra, ezért biztos, hogy nem csupán a családi hagyományok, vagy mások elvárásai miatt vagyok most itt. A történelem szak elvégzése után tehát mégiscsak a teológián kötöttem ki. Ezzel persze némileg kitolódtak tanulmányi éveim, melyek közül egyet ösztöndíjjal - és akkor már feleségemmel - az Egyesült Államokban töltöttem a Lutheran School of Theology at Chicago intézményének falai között. Hazatérve a tanulmányaim folytatása mellett bekapcsolódtam a Magyar Evangélikus Rádiómisszió munkájába, ahol egészen idén júliusig rádióműsorok szerkesztője és a kis 16. kerületi stúdió üzemeltetője voltam.

Lelkészgyerekként mindig is természetes közeg volt számomra a gyülekezet, melyben különösen zenei feladatokban vállaltam részt. Luther, a reformátor mondta, hogy Isten adományai közül a Bibliát követő második helyen a zene áll. Ez az én életemben is valahogy így alakult: az egyházi komoly és könnyűzene mindig fontos szerepet kapott. Évekig voltam a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezet egyik orgonistája, kórusának vezetője, és 10 éven át a helyi nyári zenei táborok, (amiket Dávid hárfájáról neveztünk el, de ez természetesen nem rólam, hanem a sok bibliai zsoltár szerzőjéről, Dávid királyról szólt...) - egyik szervezője és vezetője. Utolsó tanulmányi évemet, mely az elméleti képzés után a gyakorlati munka ideje, Csömörön töltöttem, ahol mások mellett sok időt voltam egy szeretetotthon lakói között. A velük való beszélgetések számtalan olyan élménnyel gazdagítottak, amelyek segítenek a magam életét is máshogy látni, és talán meglepően hangzik, de úgy gondolom, a gimnazista korosztály közötti munkában is muníciót adnak.

2006-ban kötöttünk házasságot feleségemmel. Isten eddig két gyönyörű gyermekkel ajándékozott meg minket, akik a fáradság mellett, életünk legvidámabb perceinek szerzői is.



2012. augusztus 18-án szentelt lelkésszé Gáncs Péter püspök úr Pestszentlőrincen. Az, hogy a Mezőberényi Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze leszek, alig néhány héttel ezelőtt derült ki, bár már hónapok óta tudtam, hogy a püspöki szándék, hogy iskolalelkészi szolgálattal fognak megbízni. Így a testi-lelki felkészülés mellett mégis óriási újdonságot is jelent a hely és a feladat. Látom és érzem a benne rejlő kihívások nagyságát, ugyanakkor sok lehetőséget is érzek egyrészt hasonló helyzetben lévő kollégáim munkáját többé-kevésbé ismerve, másrészt az első találkozások tapasztalatai nyomán, melyek árulkodtak a pedagógusok elhívatottságáról és a diákok nyitottságáról is. Bízom benne, hogy az előttünk álló időszakban sikerül megtalálnunk a közös hangot és egymást gazdagítva tudunk majd együtt dolgozni!

Bízzon bennem! De miért is?

Tisztelt Szülők! Kedves Diákok!

Ki ez az új ember és mit keres az iskola falai között? Mi szükség van egy lelkészre az iskolában? Az a dolga, mint egy iskolapszichológusnak? Csak néhány kérdés, ami az iskolalelkész személyével és feladataival kapcsolatban gyakran elhangzik. Bízom benne, hogy nemcsak ezekre, de az egyéb felmerülő kérdésekre is sikerül minél hamarabb megnyugtató válaszokat találnunk!


"Bízzon bennem, lelkész vagyok" - mondta a vicces pólófelirat az első tanítási napon az iskolalelkészen. Szándékaim szerint azonban nem csak valami hatásvadász poénkodás akart mindez lenni, hanem komolyan vett üzenet is. Természetes, hogy az igazi bizalom kialakulásához idő kell, és az is, hogy mindez nem megy külső felszólításra. Különösen fontosnak tartom ugyanakkor, hogy olyan bizalmi légkör alakulhasson ki közöttünk az iskolában, ahol fel lehet tenni kérdéseket, és ahol kölcsönös tisztelettel és bizalommal tudunk egymáshoz viszonyulni. Sokan bizonyára úgy gondolják, az intézmény jól megvolt iskolalelkész nélkül is, ezért szinte természetes, hogy bizalmatlanul tekintenek az új emberre, mint az egyház ideültetett funkcionáriusára. Megértem ezeket a félelmeket, ugyanakkor úgy gondolom, sokszor az ismeretlenségből adódnak. Ezért abban bízom, hogy egymás kölcsönös megismerése valamint annak felismerése, hogy közös célunk az intézmény értékeinek megőrzése és az itt tanuló diákok minél alaposabb felkészítése az életre, sokat elűz majd ezek közül a félelmek közül.

Bízzon bennem! Bízz bennem! És bátran tedd fel kérdéseidet, megígérem, hogy a legjobb tudásom szerint igyekszem megválaszolni őket! S én sem kérek mást, csak egy kis előítéletektől mentes bizalmat...