2012. december 20., csütörtök

Ádventi alkalmakat tartottunk - vendégekkel

Néhány kép az elmúlt hetek, napok eseményeiből...

Ádvent második vasárnapján és hétfőjén ádventi koncerttel és zenés reggeli áhítattal közöttünk szolgált az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatóiból álló Agapé Zenekar.




2012. december 13-án Ribár János ny. esperes, lelkész tartott karácsonyra hangoló ádventi alkalmat az iskola pedagógusainak. Színes, érdekes és lendületes stílusban volt szó lét és nemlét kérdéseiről a karácsony kontextusában.
Ezúton is köszönjük Ribár János lelkész úrnak, hogy a farkasordító hidegben vállalta az utazást és eljött közénk erre az alkalomra.




Utolsó ádventi reggelünkön is készültek képek, amikor a 4 gyertya meggyújtását követően a jól fűtött aulában elgondolkodtató videót láthattunk arról, hogy Isten Fiának bizony a legméltatlanabb helyen kellett megszületnie. Vajon a mi életünkben van-e számára hely?


2012. december 10., hétfő

Miért ilyen színűek a gyertyák ádventi koszorúinkon?

Idén különleges ádventi koszorúk kerültek ki kollégista diákjaink kezei alól, melyeken avatatlan szem számára egészen szokatlan színösszeállításban található meg a négy gyertya. De mi történt? Vajon, túl későn értek ki beszerzőink a piacra, és már csak ilyet kaptak? Esetleg Szabó Katalin tanárnő szenvedett fejsérülést valamelyik kísérlet közben a szertárban? Vagy az iskolalelkész ízlésficamáról van szó? Nos, egyik sem.

A különleges színösszeállítás a színek liturgikus jelentéstartalmából következik, és az ádventi vasárnapok üzenetének régi-régi hagyományára épül. Az egyházi esztendő – ami köztudottan ádvent 1. vasárnapjával kezdődik – minden vasárnapja saját üzenetet hordoz, s ezek az üzenetek együtt is különleges egységgé állnak össze. Ez adja az egyházi esztendő gondolati ívét. A vasárnapok üzenetét az adott napra kiválasztott bibliai igeszakaszok hordozták, és hordozzák ma is. Ezek közül a legrégebbi az úgynevezett „Óegyházi perikópák” rendje, (Perikopé görögül azt jelenti „körülvágott”, átvitt értelemben egy körülhatárolt bibliai szövegegységre is vonatkozik), amely legkésőbb a 6-7. századra kialakult. Ebben a rendben az ádventi vasárnapok evangéliumi igeszakaszai a következők:
Ádvent I.: Máté evangéliuma 21,1-9 (Jézus bevonulása Jeruzsálembe)
Ádvent II.: Lukács evangéliuma 21,25-36 (Jézus dicsőséges visszajövetele az idők végén)
Ádvent III.: Máté evangéliuma 11,2-10 (Keresztelő János kérdése a börtönben)
Ádvent IV.: János evangéliuma 1,1-28 (Keresztelő János bizonyságtétele)

A színek sorrendje, és a hozzájuk kapcsolódó üzenet tehát ez:

Ádvent 1. – ezüst – az alázatos király
"Mondjátok meg Sion leányának: Íme, királyod jön hozzád, szelíden és szamáron ülve, igavonó állat csikóján." (Mt 21,5)
Az ezüst nemesfém, ragyogása azonban elmarad az aranyétól. Az első vasárnap üzenete Jézus első eljöveteléről szól, amikor szinte észrevétlenül, kisgyermekként érkezett meg a világba, felnőttként pedig alázatos királyként szelíden és díszes paripa helyett egy szamáron ülve vonult be Jeruzsálembe.

Ádvent 2. – arany – a dicsőséges király
„És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Lk 21,27)
A második vasárnap igéje Jézus második eljöveteléről szól, amikor nem rangrejtve, hanem mindenki számára nyilvánvalóan, hatalommal és teljes isteni dicsőségben jön el, hogy ítéletet tartson a világ felett. Erre utal a legragyogóbb nemesfém, az arany színe.

Ádvent 3. – lila – a kételkedő ember
Az első két vasárnap középpontjában tehát Jézus áll, aki eljött és eljövendő. A második két vasárnap fókuszába az ember kerül, aki várja az érkező Urat. A harmadik vasárnap igéje a börtönbe került és hitében elbizonytalanodó Keresztelő János kérdését tárja elénk:
„Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” (Mt 11,2)
A lila a bűnbánat színe. Életünk próbatételei között a mi hitünk is sokszor elbizonytalanodik, mint Keresztelő Jánosé. Számunkra is szól azonban Jézus válasza, a sokszoros „igen”: „vakok látnak, bénák járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium, és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem”.

Ádvent 4. – piros – a hitvalló ember
Az utolsó vasárnap a hitvalló, tanúságtevő emberről szól. Az a Keresztelő János áll előttünk, aki ezt vallotta:
"Én nem a Krisztus vagyok. (…) De közöttetek áll az, akit ti nem ismertek, aki utánam jön, és akinek saruja szíját megoldani sem vagyok méltó." (Jn 1,20.26-27)
A piros szín utal arra, hogy János maga is vértanúságával pecsételte meg bizonyságtételét. Másrészt a piros a tűz és a Szentlélek színe az egyházban, a Szentlélek pedig az, aki hitet ébreszt. Az ünnep kapujában állva, amikor szinte már „közöttünk áll”, akire várunk, ez a bizonyosság legyen a miénk is – hirdeti az utolsó gyertya.


2012. november 29., csütörtök

Ajándék Bibliák kilencedikeseinknek

Nagyjából egy hónappal ezelőtt tartottuk Reformációi istentiszteletünket, amelyen a jó zenék, az igehirdetés, és persze a "Reformációi Mérföld" eredményhirdetése mellett sor került még egy különleges eseményre. Ezen az istentiszteleten ugyanis részt vett Burján Tamás, a Magyar Bibliatársulat képviselője is. Ennek pedig nem más volt az oka, mint hogy elhozta nekünk azt a 154 Bibliát, amelyet egy adományozó jóindulatából a mi iskolánk kilencedikes tanulói ajándékba kaptak.





Azóta megtörtént a Bibliák kiosztása a 9. osztályokban, így ebben az évfolyamban most már mindenkinek van saját Bibliája. Ennek dokumentumai az alábbi képek is...


  


Ezúton is köszönjük a Magyar Bibliatársulatnak ezt az óriási értékű ajándékot!

A Bibliatársulat honlapján is található egy hír rólunk, ezt is érdemes megnézni:
http://bibliatarsulat.hu/?p=3059

2012. november 20., kedd

Püspöki látogatás iskolánkban

2012. november 15-én, csütörtökön a Déli Evangélikus Egyházkerület elnöksége, azaz Gáncs Péter elnök-püspök és Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelőasszony látogatott el iskolánkba. Programjuk keretében először részt vettek az iskola 50 éves évfordulójára készített retró kiállítás megnyitóján, ahol püspök úr köszöntő szavakat is mondott az egybegyűlteknek beülve az egykori iskolapadba.




Ezután pedig a pedagógusokkal és az iskola dolgozóival közös értekezletre került sor, ahol először püspök úr lelki útravalója hangzott el az evangélikus Bibliaolvasó útmutató napi igéi kapcsán:

Megismerteted velem az élet útját. (Zsolt 16,11)
Simon Péter így felelt: "Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad. És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje." (Jn 6,68-69)



Ezt követően egy fórumbeszélgetés keretében lehetőség nyílt a közvetlen eszmecserére, és az iskola egyházi átvétele óta eltelt időszak tapasztalatainak megosztására.


Az iskolánkban tett látogatás végeztével a kerületi elnökség részt vett az I. kerületi Evangélikus Egyházközség Márton napi vacsoráján.

2012. november 13., kedd

Sztehlo-ösztöndíj: három diákunk nyert

Október 9-én került sor az evangélikus egyház Sztehlo Gábor ösztöndíjának átadására, melynek - idén először - iskolánk is részese lehetett. A 73 nyertes között 3 PSG-s diák is van, akiknek ezúton is szeretettel gratulálunk, és Isten áldását kívánjuk az ösztöndíj jó felhasználására!

Küldöttségünk, mely a nyertesekből és mentortanárainkból állt, a Fasori Gimnázium dísztermében figyeli az eseményeket:



Díjátadás Csirmaz Áron 9C,

Kopcsjak Kitti 13D,

és Pikó Ágnes 12D osztályos tanulóinknak.

A díjátadásról tudósítást olvashatunk az evangelikus.hu oldalon:

és videóösszefoglaló is készült:



2012. november 9., péntek

"Jöjj a PSG-be!"

November 8-9-én pályaválasztási vásár volt a békéscsabai sportcsarnokban, amin természetesen idén is képviseltettük magunkat. A standon helytállók mellett mindkét nap kaptunk lehetőséget a színpadon is bemutatkozni kb. 20 percben. Mazsorettjeink, drámatagozatosaink, és zenészeink is kitettek magukért.
És vajon mi az, ami megszólalt?
Hát persze: "Jöjj, itt az idő, hogy dicsérd..."
Számomra nagy élmény volt, hogy egy teljesen világi rendezvényen teljesen természetesen, lelkesen és lelkesítően elhangozhatott ez az ének is! Köszönöm a csapatnak, és köszönjük Plavecz Jocinak, aki a keverőpult mellől (is) sokat segített!



2012. november 5., hétfő

Reformációi mérföld: LEFUTOTTUK!

Véget ért a reformáció hónapja, úgyhogy időszerű és érdemes is összegeznünk, mi minden történt az iskolánkban ezekben a napokban reformáció kapcsán.
Először is az előző bejegyzésekben beharangozott "Reformációi mérföld"-ról szeretnék beszámolni:

Néhány nap intenzív szervezés után 2012. október 26-án délután sor került a történelmi pillanatra: századmagunkkal lefutottuk az I. Mezőberényi Reformációi Mérföldet. Talán két hét sem telt el attól a pillanattól, hogy Lázárné Skorka Katalin lelkésznővel elhatároztuk: legyen nálunk is reformációi mérföld futás. Ezalatt a néhány nap alatt Pócs József tanár úr jóvoltából elkészült a rendezvény vadonat új logója, ami  megjelent a plakátokon, valamint a minden induló számára ajándékba adott golyóstollon is. Közben persze meg kellett találni a futásra alkalmas nagyjából másfél kilométeres útvonalat is a városban. Előzetes sejtésünket a műholdas és autós mérések is igazolták: a Mezőberényi templomok közül a két egymástól legtávolabbi - a tót evangélikus és a magyar református templom pont a keresett távolságra van egymástól. A kettő közötti útvonalon pedig ott van a másik két templom is. Hát ez több, mint isteni jel, gondoltuk, bizony egy reformációi mérföld volt itt eddig rejtve a város szívében... Ezután már "csak" a részletek finomítása volt hátra a vállalkozó tanár kollégákkal. A sok lelkes közreműködő segítségével október 25-én délután már szinte minden részlet megvolt.

Pénteken délelőtt megérkeztek a nyomdából a tollak is. Még egy utolsó egyeztetés a rendőrfőnökkel: kéri, pontban háromkor rajtoljunk el, mert így tudják biztosítani a gyomai úton való biztonságos áthaladást az út lezárásával, amit a közútkezelő jóváhagyott. Megígértem, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk..

És így is volt. Pénteken délután pontban háromkor - a szükséges technikai információk közlése után - elrajtolt a népes mezőny a református templom elől. És futottunk, elmentünk a német evangélikus templom mellett, futottunk, rendőri biztosítás mellett átkeltünk a gyomai úton, aztán futottunk... aztán volt, aki inkább csak sétált egy darabon...

Én alibiből egy fényképezőgépet vittem magammal, és ha már ott volt, időnként megálltam fényképezni... :-) Végül pedig mindenki célba ért a tót evangélikus templomhoz, ahol regisztráltuk azokat, akik lefutották a távot, átadtuk az ajándék tollakat a résztvevőknek, és természetesen mindenki kapott egy (két) pohár vizet frissítőként.

Végül összegeztük, hogy történelmi pillanatnak voltunk részesei, tartottunk egy rögtönzött eredményhirdetést is. A hivatalos eredményhirdetésre és az oklevelek és díjak átadására ugyanis a másnapi reformációi istentiszteleten került sor. A díjazott első három leány és fiú befutóink a következők voltak:

Leányok:
I. Papp Zita, 9e
II. Burai Cintia, 9a
III. Vajda Tímea, 11d és Hásás Dóra, 10b

Fiúk:
I. Kádas Gábor, 9b (szintidő: 4 perc 54 másodperc)
II. Balog Dávid, 13,d
III. Kakas Béla, 9d




Az abszolút első helyezettünk, aki ezért külön oklevéllel jutalmaztunk, Szilágyi István tanár úr volt, aki 4 perc 47 másodperccel felállította a Mezőberényi Reformációi Mérföld első hivatalos rekordját is.
Az első helyezettek Pintér Béla keresztyén énekes és zeneszerző egy-egy külön erre az alkalomra dedikált CD-jét kapták ajándékba. A második és harmadik helyezettek ezentúl szép kerámia csészéből ihatják a frissítőt, és nem csak futás után. Az ajándékokat és díjakat az I. kerületi evangélikus egyház ajándékaként adhattuk át a résztvevőknek.



Hadd köszönjem meg azoknak a kollégáknak, akik ötletekkel, szervezéssel és részvételükkel is segítettek a rendezvény megszervezésében. Nélkülük nem jöhetett volna létre mindez:

dr. Baukóné Baksai Edit
Bisztricsányi Gizella
Csirmaz Sándor
Fejér Sándor
Hidasi László
Kecskeméti Gizella
Komódi Andrea
dr. Kovács Gáborné
Pócs József
Sas Katalin
Szabó Katalin
Szilágyi István
Szilágyi Zsuzsa
Takács Ernő
Takács Tibor

Istennek adunk hálát, hogy a futáshoz tökéletes időt kaptunk erre a délutánra, és hogy mindannyian épségben célba értünk. Számomra igazán felüdítő volt lelkileg, hogy ennyien részt vettünk ezen az alkalmon, és felüdítő testileg is, hogy én magam is lefutottam az 1517 métert. Remélem, hogy jövőre még többen leszünk részesei a testi-lelki reformálódás ezen alkalmának!


2012. október 25., csütörtök

Reformációi mérföld - már csak 1 nap!

Minden résztvevő ajándékot kap, a helyezettek jutalomban részesülnek!
De nem csak ezért várunk mindenkit nagy szeretettel!

2012. október 18., csütörtök

Reformációi mérföld Mezőberényben

Hány méter egy  mérföld?

Helyes válasz a visszakérdezés: milyen mérföld?

Bizony sokféle mérföldről beszélhetünk, ami most minket érdekel, sőt mitöbb személyesen is érinthet, az viszont nem más, mint a Mezőberényi Reformációi Mérföld.

Ez pedig pontosan 1517 métert jelent.

A reformációi mérföld azonban nemcsak hosszúságegység, hanem időben behatárolható jelenség is egyben. Mezőberényben első alkalommal 2012. október 26-án pénteken 15 órától lesz megfigyelhető, sőt átélhető amikor a református és a II. kerületi (tót) evangélikus templom között lefutjuk a reformációi mérföldet.
Minden résztvevő ajándékot kap, az első három befutó nyereményben részesül!
További információk hamarosan itt, és az iskolai hirdetési felületeken!


"Hazatérés" - hang és képanyagok az Országos Evangélizációról

Az Evangélikus Missziói Központ - korábbi munkahelyem - minden évben megrendez egy egynapos nagy rendezvényt a budapesti Deák téri evangélikus templomban. Országos Evangélizációnak hívják ezt az alkalmat, aminek központi célja az evangélium - a Biblia örömhírének - továbbadása, nemcsak szóban, hanem sokszínű programokon keresztül.

Az idei alkalomról készült képeket, illetve hanganyagokat meg lehet találni az Evangélikus Missziói Központ honlapján. Mindenkinek ajánlom figyelmébe!

hangfelvételek:
http://misszio.lutheran.hu/2007/?oldal=igehirdeteshang

fotók:
http://misszio.lutheran.hu/2007/?oldal=fotoalbum&id=2012_deakteri_evang

Ugyanitt elérhetők a Központ által szerkesztett Híd magazin korábbi számai is, amelyeket szintén nagyon jó szívvel ajánlok. Tematikus számai sok-sok aktuális kérdést vetnek fel, biblikus válaszokat keresve rájuk. Érdekes, színes anyagok, pdf-ben letölthető példányok:

http://misszio.lutheran.hu/2007/?oldal=iratmisszio&hid


2012. október 4., csütörtök

72 óra kompromisszum nélkül


Először is mindenkinek ajánlom figyelmébe ezt a nemzetközi programot, amely évek óta egyre több résztvevővel és helyszínnel zajlik Magyarországon is. Az önkéntes munka kultúráját hivatott megismertetni, megszerettetni hazánkban is a fiatalokkal.
A program története, hírei, információi megtalálhatók a www.72ora.hu weboldalon, további infók a facebook.com/72ora oldalon.

Másodszor felhívom a figyelmet arra, hogy mi is szervezünk egy résztvevő csapatot, amely az "Őszi levelek" című programot fogja végrehajtani, azaz:
- egyrészt ökológiai feladatot hajtunk végre – azaz gyűjtjük az őszi leveleket az I. kerületi egyházközség területén;
- másrészt szociális feladatunk is van: eljuttatni a gyülekezet őszi hírlevelét a címzettekhez egyúttal meglátogatni őket.

A program ideje: október 13. szombat 9-15 óráig
Találkozó helye: Mezőberény, Kossuth tér 6. (I. kerületi – német – evangélikus egyházközség)

A rendezvény regisztrálva van az országos programban, a résztvevők igazolást kapnak arról, hogy részt vettek az önkéntes akcióban.

Jelentkezni az iskolalelkésznél lehet!



2012. szeptember 27., csütörtök

Az "énekesnő" blogja

A hétfői áhítaton ugyebár tisztába tettük a kérdést, hogy ki is az "énekesnő", aki etikát is tanít:
Lázárné Skorka Katalin a mezőberényi I. kerületi evangélikus gyülekezet lelkésze. A jövőben nem csak énekesként, hanem lelkészként is többet fogtok találkozni vele, pl. áhítatot fog vezetni már a most következő hétfőn.



Szeretettel ajánlom figyelmetekbe az ő blogját is: http://skata.blog.hu/

2012. szeptember 26., szerda

Jó hírét vittük az iskolának...

Szeptember 22-én, szombaton ünnepi alkalom volt a kecskeméti evangélikus templomban. Beiktatták hivatalába a Déli Evangélikus Egyházkerület újraválasztott nem lelkészi vezetőjét, Radosné Lengyel Anna felügyelő asszonyt.

  

 (Az evangélikus hagyomány szerint minden vezetői szinten két személy áll: egy lelkész és egy "laikus", azaz nem lelkészi személy. Őket egyházunkban felügyelőnek hívják. Radosné Lengyel Anna Gáncs Péter püspök úrral a három magyarországi evangélikus egyházkerület közül a Déli Egyházkerületet vezeti, amelyhez Mezőberény is tartozik.)

Az ünnepi alkalmon nemcsak igazgató asszony képviselte iskolánkat. Lengyel Anna felügyelő asszony ugyanis részt vett tanévnyitónkon, és az ott hallottakon fellelkesülve meghívta azt a kis csapatot, akik énekeltek, zenéltek az évnyitón. Így - bár a zenekarból egyelőre egyedül az iskolalelkész az, aki hivatalosan is a Petőfihez tartozik - a mezőberényi fiatalok csapata a mezőberényi evangélikus gimnázium képviseletében vitte jó hírét iskolánknak. A kecskeméti ünnepség is viszonylag hosszúra nyúlt, de ahogy az alább belinkelt tudósítás is említi, a komoly ünnepélyességben üde színfoltot jelentett a kisgyermekek és fiatalok zenéje. Valóban sok-sok pozitív visszajelzést kaptunk a lelkes hallgatóktól.

Kicsit bővebben is írnak az alkalomról az evangelikus.hu oldalon, ahol képgaléria is található...
http://www.evangelikus.hu/aktualis/201eevangelikusnak-lenni-jo-201d-2013-felugyelot-iktatott-a-deli-kerulet



2012. szeptember 19., szerda

Reggeli útravaló


Remélem, senki nem jön az iskolába reggelizés nélkül. A kiegyensúlyozott táplálkozás különösen fontos fiatalkorban (is). Ugyanakkor nem csak testünk, de lelkünk megfelelő táplálása is elengedhetetlen. Ezért vezettük be az idei tanévtől a "reggeli útravaló" rovatot az első órák elején.
A hozzám eljutott visszhangok alapján mindez kedvező fogadtatásra talált, aminek valószínűleg az az oka, hogy valóban olyan gondolatok hangoznak el reggelente, amelyek elgondolkodtatnak, kérdéseket ébresztenek, megérintik a lelkeket.
Előfordulhat, hogy valakinek nincs első órája, így nem hallja az aznapi "útravalót", ezért éhesen marad... De az sem kizárt, hogy jólesne repetázni egy kicsit, és valamelyik gondolatot visszakeresni, újraolvasni... Ehhez szeretne segítséget nyújtani az alábbi link, melyen mindig megtalálható az aznapi, vagy korábban elhangzott reggeli útravalónk:


Jó étvágyat! :-)

2012. szeptember 17., hétfő

Interjú a Kossuth Rádióban



Az Evangélikus Missziói Központban végzett munkámhoz hozzátartozott, hogy a Kossuth Rádió kéthetente jelentkező evangélikus félórájából 5 percet én szerkesztettem. Ennek a rovatnak a címe "Missziói percek".

Lelkészavatásommal és szolgálatba állásommal ezt a munkakört fel kellett adnom, búcsúzóul azonban átkerültem a mikrofon másik oldalára, és velem is készítettek egy beszélgetést. Ennek szerkesztett változata hangzott el 2012. szeptember 10-én az "Erős vár a mi Istenünk!" c. evangélikus félórában (kb 13:51-től).
A műsor meghallgatható a Kossuth rádió archívumában:




2012. szeptember 12., szerda

Azt ígérik az időjósok, hogy hidegfront közeleg... Talán lassan el is ér minket...
Ha tényleg így lesz, biztosan örömmel nosztalgiázunk majd, hogy milyen jó meleg volt az évnyitón...
Ha még nem láttad volna, itt egy kis segítség a nosztalgiázáshoz:

Beszámoló a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapján az évnyitónkról (képekkel):
http://www.evangelikus.hu/aktualis/hova-vezet-az-ajto-2013-kinyitotta-kapuit-a-mezoberenyi-petofi-sandor-evangelikus-gimnazium-es-kollegium

Fényképalbum a mezőberényi szlovák evangélikus gyülekezet honlapján:
http://mezobereny2.lutheran.hu/gimnazium_tanevnyito_2012/imageset.html


2012. szeptember 4., kedd

Hittan vagy etika?



Az új tanév első napjainak újdonságai és kérdései között talán ez a legfontosabb, ami kapcsán össze kell szednem néhány gondolatot, ugyanis sok ál-, tév-, és félinformáció kering az iskola falai között, amelyet még nem sikerült minden elemében tisztáznunk.
Tehát egy sebtében összehozott GYIK "hittan vagy etika?" kérdéskörében, azaz

  • Tudod-e, mit jelent az egyik és a másik?
  • Melyik passzol jobban hozzád?
  • Mire vagy igazán kíváncsi?
  • Néhány dolog, amit megkérdeznél, de nem tudod, hogy fogj hozzá...


Ha az oldal aljára érve még mindig maradt kérdésed, továbbra is megkérdezheted, megpróbálok rá válaszolni...

***

  • Mivel foglalkozik az etika?

Szokásokkal, magatartásformákkal, az értékrenddel, ami valamilyen cselekvésre kötelez. Vizsgálja a döntéseket, azt, hogy a társadalomban milyen belső és külső kényszerítő erő alapján rendeződnek tetteink. Együttélésünk színterein vizsgálja az írt és íratlan szabályokat és azok elfogadását, elfogadhatóságát. Történeti részében megnézi, hogy adott cselekedeteknek milyen következményei voltak különféle időszakokban a társadalmakban. Leegyszerűsítve: tetteink és szándékaink kerülnek nagyító alá!
Arra keressük a választ, hogy adott élethelyzetben mit hogyan minősítünk.

  • Van-e semleges etika?

Nem jelenthetjük ki, hogy lenne. Mindenki a maga személyes meggyőződése alapján tart valamit erkölcsösnek, jónak, vagy követendőnek. Európában, országunkban a keresztény együttélési normákat követjük, ezért az etikaórán is hamar kiderül, hogy általában azt tartjuk jónak,
amit a bibliai történetek a jóról közvetítenek felénk.

  • Tart-e az iskolalelkész etikaórát?

Nem.

  • Érhet-e bármilyen hátrány vagy megkülönböztetés ha egyiket vagy másikat választom? Biztosított-e az oktatás bármilyen választás esetén?

Természetesen semmilyen hátrány vagy retorzió nem ér senkit azért, mert etikát vagy hittant választ. A döntés szabad mindenki számára. Ugyanakkor egyelőre inkább az etikaoktatás megszervezése és biztosítása okoz több fejtörést az iskola vezetésének - ha ez bárkit is aggodalmakkal töltene el...

  • Ki tanulhat hittant?

Mindenki, aki érdeklődik. A hittan választásának nem feltétele, hogy meg legyél keresztelve, hivatalosan valamilyen keresztyén közösséghez tartozz, vagy vallásosnak érezd magad.

  • Mi történik a hittanórán és ki tartja?

A hittant lelkészek és hitoktatók tartják. Az iskolalelkész által tartott evangélikus hittanon kívül választható katolikus és református hitoktatás is.
Az evangélikus hittanórákon terveim szerint a tananyag mellett mindig lesz helye éneknek/zenének és olyan kérdések megbeszélésének is, amelyek menet közben ébrednek fel bennetek.

  • Van-e osztályzat hittanból/etikából?

Mint minden órarendbe épített tantárgy esetében, úgy hittanból és etikából is van értékelés. Nem az a cél ugyanakkor, hogy minél többen megbukjanak, hanem hogy egyszerűen vegyük komolyan egymást.

  • Milyen a légkör?

A legfontosabb a nyitott bizalmi légkör. Az őszinte kérdéseket igyekszünk őszintén megválaszolni akkor is, ha nem a tananyaggal kapcsolatosak.

  • Mit fogunk tanulni?

Először bibliai történeteket ismerünk meg, hiszen ez az alapja nem csak a hittannak, de kultúránk jelentős részének. A művészetek és az irodalom világában is sokszor fontos szerepet kapnak.

  • Miért jó, hogy a Bibliáról tanuljunk?

Mert ezek a történetek örök igazságot tartalmaznak az ember lelki életéről, cselekvéséről. Pascal szerint minden ember lelkében Isten forma űr van, amit egyedül Ő képes betölteni.
Egész életünket bibliai elvek szerint éljük, a törvényeink is Tízparancsolatra alapulnak.
Számunkra a szeretet, hűség, tisztelet, az élet védelme a legfontosabb.

  • Istenről beszélünk egyfolytában?

Nem. Beszélünk önmagunkról és az erkölcsről is, akár az etikaórán. Elmondjuk ugyanakkor, hogy nem csak elvárások vannak a tetteinkkel kapcsolatosan, hanem erőt is kapunk a jó megcselekvéséhez. Kiderül, Ki a legfőbb jó.
Beszélünk a körülöttünk lévő világról, benne a mi a helyünkről.

  • Több-e, másabb-e az etika a hittannál?

Nem, ez fordítva van. Az etika sokszor szárazabb, inkább elemző tudomány, a személyes kérdésekben talán távolságtartóbb, hogy ne befolyásoljon egyik irányba se. A hittan során éppen a bibliai történetek kapcsán sokat foglalkozunk személyes kérdésekkel, az emberrel, mint test-szellem-lélek egységével, lelkünk dolgaival és a misztikummal is. A hittanórán is előkerülnek az erkölcsi kérdések, de nem függetlenül a világot alkotó Isten személyétől, hanem figyelembe véve őt.

  • Más is lehet tanulni hittanon, mint a Bibliáról beszélni?

Igen, tanulunk egyháztörténetet beszélünk a világvallásokról, és megismerjük más egyházak szokásait is. Az önismeretre is nagy hangsúlyt fektetünk.

Bemutatkozás

Hogy az előző bejegyzésben említett ismeretlenség némileg csökkenjen, hadd mutatkozzam be néhány szóban...



Győri Gábor Dávid vagyok, evangélikus lelkészcsaládból származom. 1981-ben születtem Nagykanizsán, iskoláséveim jelentős részét azonban Békés megyében, Orosházán éltem. 1998-ban Budapestre költöztünk, így a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban érettségiztem. A középiskola után - bár a családi tradíció és sokak várakozása ezt diktálta volna - nem a teológiára jelentkeztem, mert egy dologban biztos voltam: nem szeretnék lelkész lenni. Nem mintha nem érdekelt volna a teológia, vagy elidegenedtem volna az egyházi dolgoktól, hanem mert úgy gondoltam, máshol kell megtalálnom a helyem. Történelem szakra jelentkeztem tehát az ELTE-re, azonban menet közben és persze sok keresgélés és belső vívódás után kiderült, mégiscsak valami Erő a Hittudományi Egyetem felé terelget. Hiszem, hogy ez az Erő Isten ereje volt, aki maga hívott el erre az útra, ezért biztos, hogy nem csupán a családi hagyományok, vagy mások elvárásai miatt vagyok most itt. A történelem szak elvégzése után tehát mégiscsak a teológián kötöttem ki. Ezzel persze némileg kitolódtak tanulmányi éveim, melyek közül egyet ösztöndíjjal - és akkor már feleségemmel - az Egyesült Államokban töltöttem a Lutheran School of Theology at Chicago intézményének falai között. Hazatérve a tanulmányaim folytatása mellett bekapcsolódtam a Magyar Evangélikus Rádiómisszió munkájába, ahol egészen idén júliusig rádióműsorok szerkesztője és a kis 16. kerületi stúdió üzemeltetője voltam.

Lelkészgyerekként mindig is természetes közeg volt számomra a gyülekezet, melyben különösen zenei feladatokban vállaltam részt. Luther, a reformátor mondta, hogy Isten adományai közül a Bibliát követő második helyen a zene áll. Ez az én életemben is valahogy így alakult: az egyházi komoly és könnyűzene mindig fontos szerepet kapott. Évekig voltam a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezet egyik orgonistája, kórusának vezetője, és 10 éven át a helyi nyári zenei táborok, (amiket Dávid hárfájáról neveztünk el, de ez természetesen nem rólam, hanem a sok bibliai zsoltár szerzőjéről, Dávid királyról szólt...) - egyik szervezője és vezetője. Utolsó tanulmányi évemet, mely az elméleti képzés után a gyakorlati munka ideje, Csömörön töltöttem, ahol mások mellett sok időt voltam egy szeretetotthon lakói között. A velük való beszélgetések számtalan olyan élménnyel gazdagítottak, amelyek segítenek a magam életét is máshogy látni, és talán meglepően hangzik, de úgy gondolom, a gimnazista korosztály közötti munkában is muníciót adnak.

2006-ban kötöttünk házasságot feleségemmel. Isten eddig két gyönyörű gyermekkel ajándékozott meg minket, akik a fáradság mellett, életünk legvidámabb perceinek szerzői is.



2012. augusztus 18-án szentelt lelkésszé Gáncs Péter püspök úr Pestszentlőrincen. Az, hogy a Mezőberényi Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze leszek, alig néhány héttel ezelőtt derült ki, bár már hónapok óta tudtam, hogy a püspöki szándék, hogy iskolalelkészi szolgálattal fognak megbízni. Így a testi-lelki felkészülés mellett mégis óriási újdonságot is jelent a hely és a feladat. Látom és érzem a benne rejlő kihívások nagyságát, ugyanakkor sok lehetőséget is érzek egyrészt hasonló helyzetben lévő kollégáim munkáját többé-kevésbé ismerve, másrészt az első találkozások tapasztalatai nyomán, melyek árulkodtak a pedagógusok elhívatottságáról és a diákok nyitottságáról is. Bízom benne, hogy az előttünk álló időszakban sikerül megtalálnunk a közös hangot és egymást gazdagítva tudunk majd együtt dolgozni!

Bízzon bennem! De miért is?

Tisztelt Szülők! Kedves Diákok!

Ki ez az új ember és mit keres az iskola falai között? Mi szükség van egy lelkészre az iskolában? Az a dolga, mint egy iskolapszichológusnak? Csak néhány kérdés, ami az iskolalelkész személyével és feladataival kapcsolatban gyakran elhangzik. Bízom benne, hogy nemcsak ezekre, de az egyéb felmerülő kérdésekre is sikerül minél hamarabb megnyugtató válaszokat találnunk!


"Bízzon bennem, lelkész vagyok" - mondta a vicces pólófelirat az első tanítási napon az iskolalelkészen. Szándékaim szerint azonban nem csak valami hatásvadász poénkodás akart mindez lenni, hanem komolyan vett üzenet is. Természetes, hogy az igazi bizalom kialakulásához idő kell, és az is, hogy mindez nem megy külső felszólításra. Különösen fontosnak tartom ugyanakkor, hogy olyan bizalmi légkör alakulhasson ki közöttünk az iskolában, ahol fel lehet tenni kérdéseket, és ahol kölcsönös tisztelettel és bizalommal tudunk egymáshoz viszonyulni. Sokan bizonyára úgy gondolják, az intézmény jól megvolt iskolalelkész nélkül is, ezért szinte természetes, hogy bizalmatlanul tekintenek az új emberre, mint az egyház ideültetett funkcionáriusára. Megértem ezeket a félelmeket, ugyanakkor úgy gondolom, sokszor az ismeretlenségből adódnak. Ezért abban bízom, hogy egymás kölcsönös megismerése valamint annak felismerése, hogy közös célunk az intézmény értékeinek megőrzése és az itt tanuló diákok minél alaposabb felkészítése az életre, sokat elűz majd ezek közül a félelmek közül.

Bízzon bennem! Bízz bennem! És bátran tedd fel kérdéseidet, megígérem, hogy a legjobb tudásom szerint igyekszem megválaszolni őket! S én sem kérek mást, csak egy kis előítéletektől mentes bizalmat...