"Nagy történetek..."

...még egyszer az óvodai szakmai napról..., avagy ami az Evéletből kimaradt... :-)

***

Színes pólókba öltözöttek sürgésével indult a nap a pestszentlőrinci evangélikus templom környékén 2013. november 20-án. A Fecskefészek Óvoda óvónői várták az ország minden tájáról érkező több mint száz kollégájukat az Nevelési és Oktatási Osztály által szervezett szakmai továbbképzési napra. A vendéglátók részéről elhangzott köszöntések után Győri Gábor házigazda esperes kezdő áhítata adott lelki töltetet a napnak a hét igéje (2Kor 5,10) alapján. Isten leplezetlen szeretete a kicsinyekkel azonosuló Krisztusban nyilvánult meg irántunk. Nekünk pedig szolgálatunk során a „kicsinyek ítélőszéke” előtt kell nap, mint nap leplezetlenül – azaz őszintén és torzítatlanul – számot adnunk erről a szeretetről.

Ezt követően Szabóné Mátrai Mariann előadásával folytatódott a szakmai munka, aki „A bibliai történetek helye a kisgyermekek nevelésében”címmel adott elméleti alapokat és a gyakorlati megvalósítás felé vezető irányokat. Előadásában felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy milyen óriási szerepe van mindennapi életünkben a történeteknek, melyeket elmondunk, sokszor generációról generációra továbbadunk. Ezek által nemcsak részesedünk egymás életéből, hanem információkat és tapasztalatokat osztunk meg egymással, s visszaható szerepük is van az önmagunkra való reflektálásban. A gyermekek sem elméleteket és tantételeket sajátítanak el fejlődésük során, hanem képeket és történeteket tanulnak meg. A keresztyénség pedig az ilyen életről szóló nagy történetek vallása. Már az Ószövetség tele van izgalmas, színes történetekkel, az Ószövetség népe számára kulcsfontosságú, hogy a tanítást, az isteni parancsolatokat a történet újra és újra elmondásával adják tovább fiaiknak és unokáiknak. Az Újszövetségben Jézus mindig történetek elmondásával tanít, ahogy arról Máté is ír evangéliumában: „mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik”. A tanítványok sem tesznek mást, mint továbbmondják a Jézus-történetet. A történetmondás évezredes tradíciója alakult így ki, mely azonban kényszerűen megszakadt az elmúlt évtizedekben. Az evangélikus óvodák különleges szerepe, hogy a „tradíciótörés” időszaka után újra beleillesszék gyermekeinket ebbe a láncolatba.

S hogy miért fontosak a bibliai történetek? Mert bemutatják és megragadhatóvá teszik Istent, aki teljes szeretetével felénk fordul, de sohasem szolgáltatja ki magát. Úgy hozzák közel Istent, hogy Ő mégis Úr marad. Az óvodás korban a személyiség alapjának felépítése a leghangsúlyosabb, ezért olyan tartalmak szükségesek, amelyek ezt a fejlődési feladatot támogatják és elősegítik. A vallásos nevelés legfőbb célja, hogy bizalommal teli Istenkapcsolatra segítsen. E kettő pedig találkozik a bibliai történetek által átadható üzenetekben.

A gyakorlati feldolgozást illetően tudni kell, hogy a 3-6 évesek számára a történetekben a legfontosabb elemek az erős képek, és az azonosulási lehetőségek. Noé bárkája, Dávid és Góliát, Zákeus, az elveszett juh – csak néhány az óvodai munkában gyakran használt történetek közül – jó példák, ugyanakkor fontos figyelembe venni azt is, hogy ebben az életkorban még nem térhetünk ki a történetek teljes mélységére. Egy óvodai foglalkozáson ne a kozmikus katasztrófára, hanem a bárka oltalmára és a szivárványhoz fűzött ígéretre essen a hangsúly. Ugyanígy nem az erőszakos elemek kiszínezése, hanem az erős és gyenge szembekerülése esetén Isten gyengéket felkaroló szeretete, illetve Jézus feltétel nélküli elfogadása, és öröme kell, hogy fontos legyen ezen történetek feldolgozása során.

Az előadást követően a szakmai napon is a gyakorlat vette át a szerepet. A résztvevők öt csoportban egy-egy lelkész segítségével öt témakör feldolgozását készítették elő egy-egy történetet kiválasztva. A témaköröket illetően szempont volt, hogy a gyerekek számára ismert fogalomról legyen szó, amely egyúttal rövid idő alatt is megvalósítható kreatív feldolgozást tesz lehetővé. Így került fókuszba a kenyér, a víz, az imádság, a félelem/bátorság és a csodák témaköre. A délután során a csoportok megosztották egymással munkájuk eredményét, mely több esetben egy konkrét foglalkozás gyors bemutatását is jelentette bábozással, dramatizálással és egyéb kreatív ötletekkel a tenger lecsendesítése, a kenyércsoda, József kútbadobása, Jézus imádkozni tanít, és Jákób létrája történeteihez.

A nap végén Révész Józsefné a nap szakmai programjának összeállítója összegzett és adott néhány továbbvivő szempontot a felvetett témákhoz. Végül Lázárné Skorka Katalin útiáldása indította útnak a résztvevőket aláhúzva: csak az tudja igazán magával ragadóan és hitelesen közvetíteni a bibliai történetek üzenetét, aki maga is az Ige által megragadott életű ember.

A folytatás pedig? Következik egyrészt reménység szerint a csoportszobákban a mindennapi munka során, másrészt a tervek szerint 2014. március 4-én, Orosházán a következő óvodai továbbképzési napon.